Ötven éves múltra tekint vissza líceumunk:1956.szeptember elsején kezdte működését egy minisztertanácsi határozat alapján az általános iskola keretein belül(a jelenlegi 2.számú általános iskolában).Az általános iskolának akkor 629 tanulója volt,öt külömbözö,egymástól távol levő épületben,tizenkét tanteremben,huszonnyolc pedagógussal.Az I-IV-ben egy roman osztály is működöt huszonegy tanulóval.Abban az évben a mai 2-es Számú Általános Iskolánk cask négy tamterme volt.Az 1958-1959-es tanévben közmunkával és állami támogatással a négy tantermes épület tizenkét tanteremre bővült.1964 nyarán új-nyolctantermes-épületet kap a líceum,az 1963-1964-es tanévben külön válik az I-XI. Osztályokkal működő líceumtól a Parajdi úti általános iskola,majd az 1977-1978-as tanévtöl a líceum elkülönül az általános iskolától,mert más minisztériumhoz kerül.

  A líceum elnevezése is sokszor változott:

  -1956-1965 között Ady Endre Középiskola,

  -1965-1977 között Szovátai Elméleti Líceum,

  -1977-1990 között Faipari Líceum,

  -1990-1993 között Elméleti Líceum,

  -1993-2006 között Faipari Iskolacsoport,

  -2006-tól Domokos Kázmér Iskolacsoport,

Az első végzős osztály 1960-ban csengették ki.1956-1978 között magyar tannyelvű osztályok végeztek.1975-ben a megyei tanfelügyelőség a 31 tanulóból álló osztályt kétnyelvű osztállyá változtatta: fele magyar,fele román.Mivel nem volt elég jelentkező,a román csoport részére hoztak  Görgényszentimréről,ahol túljelentkezés volt az erdészeti osztályokban.Ez az osztály 1979-ben érettségizett.Ettől az évtől kezdve a líceumnak minden évben voltak mind román,mind magyar végzős osztályai.

Az iskola profilja tekintetében is sok változás történt:1960-1964 között reál osztályok,1964-1977 között reál-humán osztályok,1977-től ipari és elméleti osztályok végeztek.

1977-től nagy változások történtek.Egy párthatározat a középiskolákban 90 %-ban megszüntette az elméleti jellegű profilokat,és átalakította ipari líceumokká.Már 1976 októberében Nicolae Ceaușescu egy országos tanácskozáson,amelyen 3000 tanár vett részt,főlháborodva kelt ki a humán-reál líceumok ellen.Feltette saját magának a kérdést:”Mi a human líceum?Mi az irodalom?”- és mindjárt válaszolt is:”Literatura este o vorbăsrie goală:”Még az analfabéta Elena is megbotránkozva nézett rá.A filozófiát már nem tudta definiálni.Csak ennyit mondott:”Noi avem nevoie de filozofia muncii.”Aztán később kiderült,hogy milyen munkára gondolt.

Az átalakítás nagyon hátrányos helyzetbe hozta a szovátai líceumot:csak erdőkitermelési profilt adtak.

Az sem számitott,hogy a beِِíratkozott tanulók többsége lány volt.Amikor az igazgató és a matematika tanár kihallgatást kértek Ioan Stoica főtanfelügyelőnél,egy matematikai osztály engedélyezését remélve,az nem volt hajlandó szóba állni velük.Nemsokára megjelent az iskolában Putnoky Emil a megyei pártbizottság tanügyi felelősse,gyűlést hívatott össze,és fenyegetőzött,hogy miért elégedetlen Szováta a nagylelkűen adott erdőkitermelés-sel?Később enyhítettek valamit a helyzeten.Adtak egy fafeldolgozó osztályt a lányok részére.

Az átállás az új profilra hamar ment: az 1978-ban végzett osztály tanulói 1977.júliúsáig még reálosok voltak,de1978. júliúsában már fafeldolgozói szakot igazoló diplomát kaptak.

Elképzelhető,hogy milyen erőfeszitésébe került az iskolának,hogy az új profilnak megfelelő feltételeket előteremtse.Szaktermeket,műhelyeket,traktort,motorfűrészt kellet beszerezni,és természetesen megfelelő szakembereket is alkalmazni kellet:mérnököket,mestereket.

A reál-humán szakot 1960-1977 között több mind 900 tanuló végzett.A demográfiai visszaesés miatt egyre nehezebbé vált a tanulók toborzása elméleti líceumba.Ezt viszont ellensúlyozni tudta a tantestület odaadó munkája,amellyel biztosِítani tudta a végzősök sikeres továbbtanulását.A szovátai líceum az igényes iskolák közé tartozott.Amikor a főiskolákra,egyetemekre való bejutás százalékban nem léphette túl a nezetiségi összetétel arányait (7%),elképzelhető,hogy ez mit jelentett a továbbtanulni vágyó diák részére.

Líceumunk büszke lehetett arra,hogy nagyon sok ,később híressé vált értelmiségi itt járt iskolába.Nem egészen pontos nyilvántartásunk-ban is több mind 400 ilyen diák szerepel.Vannak köztük írók,költök,közbírók,feltalálók,történészek,egyetemi tanárok,filozófusok,színészek,műszaki értelmiségiek,politikusok,művészek,orvosok,tanárok,intézmény vezetők,mérnökök,technikusok stb. itthon és külföldön.

Aztán ismét jött egy negativ fordulat:kötelezövé vált mindenki számára a tíz osztály elvégzése.Ebből  IX.,X. osztály már már a líceum I.fokozatának számitott.Éretségizni 1969 óta továbbra is csak a XII.osztály elvégzése után lehetett.

A tِíz osztály kötelezővé tételével az igényesség összeomlott.A bukásokért a tanárokat hibáztatta a párt,a megyei beszámolókban szellőztették a buktató tanár nevét.Csaknem mindenki megtalálta az ellenszert:nem kell senkit megbuktatni.A felsőbb pártvezetés a kötelező tiyenkét osztály bevezetésével kacérkodott.Elrendezték,hogy az utolsó éves szakiskolai tanuló párhuzamosan végezzen az esti tagozaton a XI-XIII. osztályt.Igazi káosz alakult ki a fejében:már nem is tudta,hogy hol diák.Itt jegyezném meg,hogy csak 1978-1994 között 700 diák végzett az esti líceumban,ebböl 415 magyar,285 román tagozaton.

A lِíceumot finanszِírozó szakminisztérium képviselője 1982-ben elemezve az iskola hozzájárulását a szakmunkásképzéshez dícsérte az erdei-munkás képzésben elért eredményeket,és nem tartotta hibának,hogy az utóbbi 2-3 évben nem jutottak be diákok az egyetemre.

A „munka filozófiája” hamarosan győzőtt az iskolában.Bevezették az állami gazdaságokban végzendő munkát.Minden összel 4-5 héten át szüneteltették a tanitást,amig zajlott a betakaritás az állami gazdaságokban.A tanulókat és a tanárokat egészségtelen körülmények között szállásolták el,reggeltől estig dolgozni kellet az ételért.A normát általában csak 50 %-ban lehetett teljesíteni.Keresden az is megtörtént,hogy a farm igazgatója,Nicu elvtárs,a másnap reggeli étel felét visszatartotta,mert nem sikerült teljesiteni a normát.Az éhes tanulók délben elkezdték enni a nyers takarmányrépát.A botrányt a párt elhallgatta,nem történt felelősségre vonás sem a visszaélésért.A tanév fennmaradt részéből még levonták a műhelyekben,erdőben végzendő gyakorlat hetek számát(legalább tíz hét),a heti órarendből kilúgoztak számos elméleti tantárgyat vagy jelentősen lecsökkentették a meghagyott tárgyak óraszámát,hogy elegendő időt biztosítsanak a szakmai tárgyaknak.Felületes számitás szerint ez annyit jelent,mindha a mostani tanterv négy évéből cask kettő és fél maradna.

Az iskolai műhelyekben 1972 után hetente egy nap minden osztálynak termelnie kellet valamit,amit értékesíteni lehetett.Az “ügyesebb termelők”(a Bolyai Farkas Líceum,Szovátai Líceum)szép összegeket halmoztak fel a műhely bankszámláján.

A rossz mellet a jóra szivesebben emlékezünk:

-A tantestület színjátszói nagy sikerrel mutatták be Szovátán és környékén Az elveszett levél,Vitézek és hősök,A tanítónő,Szabad szél című műveket.Rendezök : SzabóMihály,Kósa István,Kusztos Piroska tanárok.

-Emlékezetesek maradnak a nagy országjáró kirándulások,amelyek négy év alatt lehetővé tették az ország legszebb részeinek a megismerését.Szervezők:Török Mihály,Bereczki György, tanárok.Számos tanulmányi kirándulást szerveztek az osztályfőnökök is.

Minden iskolai év sikeres tornaünnepéllyel zárult.A műsort betanították:Csegzy Kálmán,Oláh János,Derzsi Ferenc,Weisz Gheorge és Timbus Ioan.

A legtöbb tanár hivatásának tekintette,hogy tökéletesítse oktató-nevelői munkáját,feklessze az iskola didaktikai alapjait.Szaktermeket rendeztek be:Portik Antal,Májai Ferenc,Bodó Anna,Csontos Erzsébet,Fekete Erzsébet,Fekete Ödön,Németh Antónia,Țereanu Carmen,Weisz Gheorge.

A líceum jelenlegi igazgatója, Vass Ferencz,sokat tett annak érdekében,hogy a kor követelményeinek színvonalára emelje a didaktikai alapokat.Újabb informatikai laboratóriumokat szerelt fel, javította a tanítási-tanulási feltételeket a tanáriban, az irodákban, a tantermekben, fejlesztette a könyvtári állományt, egászséges munkalégkört biztosított az iskolában.

 

 

2017 Május 20-án ünnepelték a szovátai Domokos Kázmér Óvoda, Gimnázium és Szakközépiskola fennállásának 60. évfordulóját a Pro Scola Alapítvány szervezésében.

60. évforduló

Erre az alkalomra egy jubileumi emlékkönyv is készült, amely az elmúlt 10 év fontosabb eseményeit, megvalósításait tartalmazza.

A Domokos Kázmér Óvoda, Gimnázium és Szakközépiskola 60. évfordulóján együtt ünnepeltek jelenlegi és egykori tanárok, diákok. Az egész napos rendezvénynek az iskola udvara adott helyet. A hivatalos megnyitóra délelőtt 11 órakor került sor, amely során többek között felszólalt Illés Ildikó főtanfelügyelő helyettes, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, Novák Csaba-Zoltán szenátor, Fülöp László Zsolt, Szováta polgármestere és Vass Ferencz az iskola igazgatója. Az ünnepi beszédeket a diákok zenés műsora színesítette.

Illés Ildikó főtanfelügyelő helyettes, az évfordulók megünneplésének fontosságáról beszélt.

Szenkovics Ferenc, a líceum egykori diákja, örömmel emlékezett vissza iskolás éveire.

A művészeti kiállítás megnyitóját követően a hajdani diákok és tanárok felfedezhették iskolájuk megújult épületeit. Ezzel egy időben a szovátai barantások bemutatót tartottak, majd kulturális műsor következett.

A nap végén a líceum zenekara lépett színpadra, majd meggyújtották a tábortüzet. A rendezvény méltó befejezéseként lampionokat engedtek a magasba jelenlegi és egykori tagjai az iskolának.